Mi történik ha egy idegen belép óra alatt egy osztályba, és arra kéri a diákokat, hogy koncentráljanak 15 percig egy portré elkészítéséhez-teszi fel a kérdést Julian Germain fotográfus Classroom Portraits című könyvének ajánlója.-  Mindenkit gondosan beállít (hogy látszódjanak), és kéri hogy készüljenek el, és maradjanak teljesen mozdulatlanok egy hosszú exponálásig. Az eredmény egyszerre kiszámítható és megdöbbentő.

Anglia

Julian Germain folyamatban lévő sorozat a Északkelet-Angliában kezdődött. Azóta Germain több iskolát meglátogatott Észak-és Dél-Amerikától kezdve, Európán, a Közel-Keleten, Afrikán át Észak-Kelet-Ázsiáig.

Nigéria

Csodálatos fotói rengeteg részlettel díszítettek- a könyvek szétfirkált padon nyílnak, a magyarázatok fehér és fekete táblákon, festmények függnek a falon, feljegyzések a kézfejeken. És persze ott vannak maguk a gyerekek-lelkesek, unottak, kíváncsiak, arrogánsak, félénkek, és felkeltik a kíváncsiságot arról, hogy milyen gyerekek ezek, mit tartogat a jövőjük? Ezek a portrék felidézik emlékeinket saját iskolás napjainkról, és élesen felkeltik a figyelmet a mai iskolai helyzetekre a világban lévő különbségeken és egyetemességeken keresztül.

Peru

Továbbbi képek az Inspired magyar blogon vagy a fényképész, Julian Germain oldalán találhatók.

Németh György fényképész fotóit, egy japán nők helyzetét bemutató cikket és az Európai Kisebbségek Szervezetének honlapját ajánljuk.

Egyszerű, hétköznapi emberek mindennapjait örökíti meg Németh György fotográfus. Képei segítségével bepillantást nyerhetünk az eltűnő alföldi tanyavilágba, az ott élők hétköznapjaiba, az időskor szépségeibe, az olykor megrendítően zord és magányos életekbe. Hasonló célok vezették akkor is, amikor Erdélyről, El Camino-ról, vagy éppen Limáról készítette fotósorozatát. Ezek a képek önmagukért beszélnek.
A fotók a szövegre kattintva megnézhetők.

Japán amellett, hogy egy dinamikusan fejlődő ország, egy rendkívül konzervatív társadalomszemlélettel is bír. Különösen igaz ez a férfi és női szerepekre. Ugyan az elmúlt tíz évben folyamatosan növekedett a diplomás nők száma, a munkaerőpiacon mégis épp ellenkező folyamatok zajlanak. Ennek oka nem más, mint hogy választani kényszerülnek a család és a munka világa között. A Japán nők mintegy 70%-a nem tud visszamenni dolgozni az első gyermeke megszületését követően. Ez az arány pedig kirívóan magas. Ez azonban nem csak a nők számára jelent hátrányt, hanem előrejelzi a japán társadalomban rejtőző problémákat is.
BBC:Japan: The worst developed country for working mothers?

Forrás: http://www.asianews.it

Egy oldal a szabadságot kereső népeknek. Az Európai Kisebbségek Szervezete (Eurominority) önmeghatározása szerint egy olyan közösség, amely a kisebbségeket hivatott támogatni. Célja nem más, mint az európai kisebbségekkel kapcsolatos információ terjesztése. Ennek az oldalnak a segítségével feltérképezhetővé válik egy-egy ország határain belül milyen nemzetiségek élnek, és azok milyen vallási, etnikai jellemzőkkel bírnak, konfliktusmentes zónáról van-e szó, vagy sem.  
http://www.eurominority.eu/version/eng/minority-conflict.asp

Az Autism Island blog szerzője összeállított egy 50-es listát azokról a mondatokról, amit sokszor hall, de kifejezetten nem javasol mondani autista gyermeket nevelő szülőknek.  A NőStények.com szerzője pedig ezt lefordította magyarra, illetve hozzá is írt pár új idézetet. Találhatók itt okoskodók, a problémát elbagatellizálók vagy egyszerűen csak tapintatlanok. Ám azért azt is meg kell jegyezni, hogy ezek egy részét a témában való tájékozottság hiánya okozza, ami kellő utánajárással orvosolható.

1. Túl sok gyerek kap autizmus diagnózist. Nagyon divatos lett mostanában.
2. Láttam már az Esőembert, meg Temple Grandint is, teljesen értem, mi ez az egész.
3. Öntse nyakon egy pohár vízzel, attól biztosan lehiggadna.
4. Ne legyél már annyira érzékeny, a gyerekek csak viccelnek amikor …  - nak hívják. (A pontokra valami csúnya szót képzeljetek el.)
5. Csak meg kéne tanulnia alkalmazkodni végre.
6. Az én gyerekem ugyanezt csinálja.
7. Miért hagyod, hogy azt a valamit körbe-körbe hurcolja állandóan?
8. Egyszerűen nem hiszem el, hogy hagyod pucéran elrohangálni a gyereked.
9. Tenned kéne valamit, hogy változatosabban étkezzen a gyerek. Ez nem olyan nehéz dolog.
10. Végül majd meg fog tanulni … (a megfelelő behelyettesítendő: beszélni, járni, uralkodni magán stb.).
    
    
11. Biztosan jó, hogy különleges bánásmódban részesül mindenhol.
12. Biztos, hogy autista? Szerintem teljesen rendben van.
13. Isten tudta, hogy te ezzel elboldogulsz majd.
14. Milyen szemtelen a gyereked, hogy nem néz rám, miközben beszélek hozzá!
15. Tud beszélni, csak nem akar.
16. Ha tudtad, hogy esetleg ki fog borulni, minek jöttél ide vele?
17. Őt tanítani olyan, mint kutyát idomítani.  Milyen nehéz lehet ez…
18. Nem lehet autista, a szemembe nézett.
19. Nekem van egy csodaszerem az autizmusra, amit el kell mondjak neked.
20. A kirándulás sokkal könnyebb lenne nektek, ha otthon hagynád őt anyukáddal.
21. Nagyon jó, hogy a kisbabád lány, így nem lesz autista, mint a bátyjai.
22. Nincs vele semmi gond, nagyon mókásan viselkedik.
23. Ha rákényszerítenéd, hogy leüljön, megtanulná.
24. Megpróbáltad már azt, amit X.Z. celeb/Dr. Spock/Juliska néni tanácsolt?
25. Egyszerűen nem hiszem el, hogy még nem szobatiszta.
26. Nem túl nagy már a cumihoz?
27. Annyira elkényezteted.
28. Ő nem lehet autista, túl okos.
29. Ha eléggé hisztek Istenben, akkor az autizmusa el fog múlni.
30. Ő lány, nem lehet autista.
31. Tudod, mi okozza az autizmust? … (ide behelyettesíthető: ételszínezékek, levegőszennyezés, mikrohullámok, beltenyészet, drogos anya, rossz anya, erőművek, zajszennyeződés, túl sok tévé és így tovább…).
32. A gyerekek általában kinövik az autizmust.
33. Jó nektek, hogy már van elég gyereketek, nem is akarhatnál többet, mert mi van, ha az is autista lesz?
34. Milyen kegyetlen, hogy gyógyszerezed a gyereked!
35. De ti olyan rendes emberek vagytok, olyan normálisak, hogy lehet autista gyereketek?!
36. Az, hogy autista, azt jelenti, hogy akkor jó a matematikában/zenében/művészetben?
37. Neki csak valami gyógyszer kéne.
38. Nem is autista, csak meg kéne fegyelmezni.
39. Megkérhetnénk, hogy vigye ki a gyerekét? Zavarja a többieket.
40. Ezek a gyerekzárak, biztonsági dugók mindenhol a lakásban, eléggé nevetséges.
41. Normális iskolába jár? Az hogy lehet?
42. Ti csak figyelemre vágytok, ezért csináltattátok ezt az autizmus diagnózist.
43. Mondd neki, hogy jöjjön ide, adjon nekem egy puszikát!
44. Nem tudom elhinni, hogy nem akartok jönni erre az őrült, hangos bulira. Tetszeni fog neki, ígérem!
45. Mindenki autista kicsit.
46. Ezek a buta képkártyák kisbabáknak valók, ő meg olyan okos már. Miért csinálsz belőle agyalágyultat?
47. Mit keres az a nagy gyerek a bevásárló kocsiban?
48. Miért adsz rá gyerekhámot? Nem kisbaba már.
49. Nem kell annyira védened még a széltől is, minek rá a fülvédő!?
50. Ha egy kicsit többet foglalkoznál vele, lehet, hogy meggyógyulna.

A szabadtéri tanulás segíti a kisebbségi diákok felzárkózását a környezetvédelmi ismeretek területén http://phys.org/news/2013-03-outdoor-minority-students-gap-environmental.html  (2013. március 22.)

A nemek közötti egyenlőtlenség nem jó a társadalomnak- http://phys.org/news/2013-03-men-gender.html  (2013. március 20.)

Forrás: iStockphoto

 A spanyol ajkúakkal szembeni kirekesztés csökken, mégis, a mexikóiak kivételt képeznek http://phys.org/news/2013-03-segregation-hispanics-decline-mexicans.html  (2013.március 20.)

Queenslandben számít, hogy fehér vagy-e?- http://phys.org/news/2013-03-queensland-youre-black-white.html (2013. március 20.)

 Női sorsok a világban. Fotópályázat. http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1303/N_i_s201336132714/gallery.xml&rovat=fotomuveszet (2013. március 8.)

Tavaly ősszel az Egyenlítés Kollégium néhány tagja részt vett egy országos felsőoktatási vetélkedőn, az Immigropoly-n. A játék célja, hogy a versenyzők megismerkedjenek a bevándorlás aktuális problémáival és saját véleményt alakítsanak ki róla. Később ezt képesek legyenek reprezentálni különböző szerepjátékokon keresztül.A vetélkedő olyan sikeres lett, hogy ezt idén is megrendezik. Itt olvasható a versenykiírás. :

Alakítsatok 3 fős csapatokat és jelentkezzetek egy kalandos vetélkedőre, melynek során különböző izgalmas, kreativitást igénylő feladatokat kell megoldanotok Budapest utcáin.

A résztvevő csapatok a nevezéskor feltöltött, kitöltött feladatlap alapján kerülnek kiválasztásra, melynek során a legjobb 8 csapat utazhat el a budapesti rendezvényre. Az egyhetes nyári egyetem alatt szakértők által tartott plenáris előadások és munkacsoportokban történő foglalkozás mellett terepmunkára is sor kerül, ugyanis a szakmai programokkal párhuzamosan egy interaktív migrációs vetélkedő is zajlik, melyben a résztvevő csapatoknak kell különböző (migrációval kapcsolatos) feladatokat megoldaniuk Budapest utcáin és bevándorlói közösségek népszerű találkahelyein.


A nyári egyetem az Európai Integrációs Alap és a Belügyminisztérium támogatásával valósul meg, mely az Európai Unióban élő harmadik országbeli állampolgárokat, az Európai Unió bevándorlási politikáját és a migrációt járja körül. A program célja, hogy a felsőoktatásban tanuló diákok tájékozottabbá váljanak a 21. századi migrációs trendekkel kapcsolatban, és új ismereteket szerezzenek a témában.

A nyári egyetemre BA, MA és PhD képzésben részt vevő hallgatók jelentkezését egyaránt várjuk.

Jelentkezési határidő (feladatok feltöltése): 2013. május 17.

A jelentkezési határidőt követő 10 munkanapon belül a szervezők minden regisztrált csapatot e-mailben értesítenek az eredményről, valamint a továbbjutó csapatoknak elküldik a nyári egyetemmel kapcsolatos további tudnivalókat.

Letölthető anyagok:
Versenyfelhívás: letöltés .pdf formátumban 
Feladatlap: letöltés .doc formátumban 
Feladatlap: letöltés .pdf formátumban 

A szomszédos országokban, illetve a diaszpórában élő, mintegy ötmilliós magyarság kutatására kiemelt figyelmet fordít a tudományos élet. A kisebbségi lét, az identitásőrzés nehézségei minden esetben egy-egy sajátos magyar közösséget alakít ki. A Kárpát- medencéből kilépve a  trópusok apró szigeteitől kezdve, Ausztrálián keresztül  Argentínáig a legkülönbözőbb helyi kultúrában kell elhelyezniük magukat. 

Kovács Nóra könyve mind a szakma, mind az érdeklődő olvasó számára betekintést kínál a Buenos Airesben működő magyar közösségekről. A három évnyi kutatómunka eredményeként megismerhetjük az egyes generációk azon motivációit, amelyek hazájuk elhagyására ösztönözte őket, jobban ráláthatunk az identitásőrző szervezetek célkitűzésire, kezdeti és jelenkori nehézségeire illetve folyamatosságára. A magyar kultúra, zene, néptánc, konyha illetve az egyház szerepét is sorra veszi, mint a nemzeti identitást alakító elemeket. Ezen túl viszont olyan titkokba, személyes történetekbe avat be minket a szerző, amelyek csak a személyes beszélgetések keretein belül kerülhetnek felszínre, ezáltal az interjúalanyok már nem csak a Magyarországtól távol élő honfitársaink lesznek, hanem a szobában ülő idős házaspár, akik megvallják az iránti félelmeiket, vajon jól nevelték-e gyermekeiket, jó döntéseket hoztak-e egyes életszakaszaikat illetően?

 A Magyar Világok sorozat részeként megjelenő könyv nyitja a sort az idegen országokban kialakult sajátos „magyar kultúrák” bemutatásában.

Kovács Nóra: Szállítható örökség. Magyar identitásteremtés Argentínában (1999-2001), Bp, MTA Kisebbségkutató Intézet, Gondolat, 2009

Fekete Péter: a szerző neve álnév. 8 esztendeje játékmentes. Jelenleg az alkohológiai osztályon dolgozik konzultánsként, valamint a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának addiktológiai konzultáns szakának hallgatója. Önéletrajzi ihletésű könyv, nagyon hitelesen ábrázolja az alkoholizmust és a játékszenvedélyt. 9 éve absztinens alkohol ügyben, 8 éve játékmentes és 5 éve nem dohányzik. Kávéfüggőségéről még nem sikerült leszoknia. Véleménye és a tapasztalatok szerint is sajnos a játékbetegség–alkoholizmus–dohányzás együtt járnak, ez egy ördögi kör, melyből nem könnyű kikerülni, főleg megfelelő segítség nélkül. Nagyon őszintén leírja életének minden fordulópontját, családi hátterét, ezzel is utat mutatva a játékbetegnek és családjaiknak. Interjúkkal is igyekszik tükrözni a játékfüggők, vagy éppen a játékfüggő feleségek – akik már igencsak kodependensnek bizonyulnak –életét.

Véleménye szerint a játékbetegség lelki eredetű probléma, és ebből nincs gyógyulás legfeljebb tünetmentesség, amely lehet hosszabb vagy rövidebb. Vagy szenvedélyesen, vagy sehogy sem végzi valaki a kötelességeit, a munkáját, a szerelmi ügyeit, és a játékszenvedély is ilyen, vagy jelen van vagy nincs. Olyan, hogy kicsit: nem létezik, hiszen abból előbb vagy utóbb igen erős függés fog kialakulni. A szerző eredetileg elektronikai műszerésznek tanult, majd tanító lett, rendesen viselkedett a gyerekekkel, úgy ahogyan ő is elvárta volna, hogy vele viselkedjenek. Édesapjával igen rossz volt a kapcsolata, anyja társfüggő volt. De az addiktológia elcsábította, szinte hobbijává vált, állítása szerint inkább az addiktológia választotta őt és nem fordítva. Nagyon sok játékgépezéssel és alkoholizálással eltöltött nyomorúságos év után, jelenleg Szigetváron dolgozik, segít leszokni a függőknek. Azt állítja, hogy itt nem gyógyulás történik, hanem lelki újjászületés. Igen kemény munkával: könyvekkel, filmek elemzésével, szigorú napirenddel, csoportos és egyéni pszichoterápiával. Sokszor meg akart halni, az alkoholizmus is lassú öngyilkosság, de saját tapasztalatai alapján a játék is, csak az éppenséggel nem olyan lassú. Nagyon tartalmas könyv, mindenkinek, akit érdekel a játékszenvedély, vagy már éppenséggel benne van.

A könyv online hozzáférhető: http://demetrovics.hu/dokumentumok/Sorsok_3_FeketeP_konyv.pdf

A tudományos kollégium célja, olyan szakmai szimpóziumok, beszélgetések és összejövetelek megszervezése, valamint kisebb kutatások, vizsgálatok lebonyolítása, amelyek a kisebbségekkel, a társadalmilag hátrányos csoportokkal és egyénekkel foglalkoznak. A kollégium tagjai közös elképzelése egy olyan szakmai csoport kialakítása, amely csoport befogad, elfogad és értéket ad.

Antós Judit

2012 szeptemberében kezdtem Kisebbségpolitika mesterszakos tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetemen Társadalmi tanulmányok szakos alapdiplomám megszerzése után. Leginkább a női esélyegyenlőség és a nemzeti kisebbségi identitás kérdései foglalkoztatnak, így a kollégium tudományos életében is ezt az irányvonalat erősítem. Ezen felül a szervezet külső kommunikációjával, levelezésével és rendezvényszervezésével kapcsolatos feladatait látom el.

Baranyai Bettina vagyok, jelenleg elsőéves mesterszakos hallgató a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző karának kisebbségpolitika szakán. Alapképzésként a társadalmi tanulmányok szakot végeztem el, ahol a szakdolgozatom fő témája a nők, mint kisebbség problémaköre volt. A témát sok oldalról meg lehet közelíteni, és leszűkíteni, én a mesterképzésen a roma nőkre szűkítettem le főként, és ebben a témában kutattam. A magyarországi roma nők esélyeit, lehetőségeit, illetve helyzetét szeretném a továbbiakban is  kutatni, mert véleményem szerint ez a téma akármennyire is köztudatban van manapság (akár a média révén is), mégis sokan valójában  nem tudják, milyen lehet kétszeresen „diszkriminálva” lenni, egyrészt a nőiség, másrészt pedig a romaság szempontjából.

Bíró Ágota

2009-ben végeztem el a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Történelem alapszakot, majd 2010-ben elkezdtem a mesterképzést is. 2011-ben, párhuzamos képzés keretében jelentkeztem a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kisebbségpolitika MA szakjára. Jelenleg mind a két képzésen utolsó félévemet töltöm. Érdeklődésem középpontjában a nemzeti-etnikai konfliktusok állnak, különös hangsúllyal a kelet-közép-európai térségre, ill. a jelenkori migrációs problémák, stratégiák vizsgálata.

Jeney Barbara

Kommunikáció szakon végeztem 2011-ben, jelenleg kisebbségpolitikát tanulok, mellette újságírással foglalkozom. Emiatt a kisebbségek médiareprezentációja áll az érdeklődésem középpontjában, illetve a társadalmi kisebbségek önérvényesítésének kérdése is. A kollégiumban is e két érdeklődési területem érvényesül: egyszerre látom el a PR-es és a kutatás vezetői feladatköröket is.

Laki Ildikó egyetemi adjunktus, szociológus. Kiemelten fontosnak tartja a humán értelmiség megalapozott tudását, ennek megszerzéséhez biztosított oktatást, képzést és segítséget.  A Kollégium alapítójaként elsődleges célja egy olyan önszerveződő műhely működtetése,  amely a mai társadalomtudományok iránt érdeklődő fiatalok számára lehetőséget ad érdeklődési területeik elmélyülésére, másokkal történő megismertetésükre.

Máté Ibolya vagyok, a Szegedi Tudományegyetem kisebbségpolitika és szociálpolitika mesterszakos hallgatója. Társadalmi tanulmányok alapszakomat szintén itt végeztem a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon. Mindig törekedtem arra, hogy a tanulás mellett más területen is tapasztalatokat, tudást szerezzek. Középiskolában és az egyetemen is szervezési feladatokat láttam el, azokban segítettem. 2012 szeptemberében a szegedi Eötvös Loránd Kollégiumba - mely egy szakkollégium - nyertem felvételt, s azóta a Történelmi Kriminológiai Műhely tagjaként igyekszek hasznos tagja lenni a műhelynek.

A 2013-ban létrehozott Egyenlítés Szakkollégiumban, mint mindenkinek, nekem is megvan a szakterületem, amellyel foglalkozni szeretnék majd a jövőben. Ez a hátrányos helyzetű gyermekek, és a gyermekvédelem témaköre. Mivel már fiatal koromtól kezdve védőnő szerettem volna lenni, - de az élet úgy hozta, hogy más területen tanultam – ezért a mai napig is érdekel minden olyan téma, amely a gyermekekkel foglalkozik, ezért választottam ezt a területet."

Szűcs Edit Edinának hívnak, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Kisebbségpolitika mesterszakjának másodéves hallgatója vagyok. Az alapszakomat tekintve szociális munkásként végeztem a gyulai Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi karán. Családgondozóként dolgoztam, majd különböző jellegű önkéntes tevékenységet folytattam és jelenleg is folytatok. Főbb társadalomtudományi érdeklődési területeim: egyének és családok valamint a velük végzett szociális munka és a hajléktalanság. 

Veres Imre vagyok, első éves kisebbségpolitika mesterképzéses hallgató. A társadalmi tanulmányok szak elvégzése után, itt folytatom tanulmányaimat, a későbbiekben mindenképp szeretnék szociológiával, és alkalmazott filozófiával foglalkozni. Leginkább a globalizációs folyamatok hatásai, kulturális, és vallási kisebbségek érdekelnek. Ezekben a témákban tervezek elmélyülni, és új összefüggéseket keresni.