Az Egyenlítés Kollégium legutóbbi rendezvényén Bulátkó Gábor szociális munkás tartott előadást A szociális munka kihívásai a hajléktalan ellátásban címmel a Szegedi Tudományegyetemen.
Vajon hány emberi joga sérül a fedélnélkülieknek- tette fel a kezdő kérdést a kis osztálytermet teljesen megtöltő hallgatóságának. Kisebb gondolkodás után konszenzusos válasz érkezett több felől: az összes. Ezen értékek védelmére született meg tehát a szociális munkás szakma, melynek a feladatköre sokrétű: egyszerre végez reintegrációt, mentálhigiénés tanácsadást, esetvezetést, biztosít szálláshelyet, teljesít utcai szolgálatot és népkonyhát is üzemeltethet.
Vitatott azonban, hogy hány hajléktalan személy él Magyarországon. A becslések, mérések nagyon szerteágazók. A 10 ezer fős tartománytól kezdve a 100 ezresig mondanak számokat. 2010-ben a Tisztiorvosi Szolgálat 29374 főt mért, a Február Harmadika Munkacsoport viszont 2013-ban 12717 főt. Egy pontban viszont egyetért a szakma: növekszik a hajléktalanok száma.
Jelenleg 4-5 millió fő közé teszik a szegénységben élőket, akik potenciális hajléktalanok. Emellett a munkanélküliség, a pszichés betegségek, végrehajtások, kilakoltatások, családi konfliktusok is gyakori okai az utcára kerülésnek. – Mi a megoldás? Lakhatás biztosítása vagy a kriminalizálás?– kérdezte Bulátkó Gábor, aki igyekezett ismertetni a témában tapasztalható különböző nézőpontokat.– Most úgy tűnik, hogy a kormány inkább a kriminalizálás felé hajlik.
Az Egyenlítés Kollégium vendégelőadója rámutatott, hogy számos visszásság érezhető a megalkotott szabálysértési törvény kapcsán. „Nincsenek meghatározva azok a rendészeti szervek, amelyek intézkednek ebben az ügyben. Ha pedig a hatóságok felszólítják a hajléktalant, hogy menjen el a közterületi lakhelyéről és elmegy, akkor nem történik szabálysértés. Így ez inkább a hajléktalanok zaklatására, mint a konkrét intézkedésekre való”- fogalmazott Bulátkó Gábor, aki a lakhatással kapcsolatban elmondta, hogy közel félmillió ház áll üresen Magyarországon, viszont ezek többsége nem önkormányzati tulajdonú, így ezt sem tudják a hajléktalanok számára biztosítani.
A közönség soraiból érkezett a kérdés, hogy a szociális munkások reálisan milyen segítséget képesek nyújtani a hajléktalanoknak? – A fedélnélküliek körülbelül 2 százalékát sikerül visszaintegrálnunk a társadalomba. Ez tehát szinte lehetetlen. Ténylegesen most csak a hajléktalanok „elraktározását, lefektetését” tudjuk elvállalni– válaszolta Bulátkó Gábor.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kisQtya 2013.11.10. 23:19:38
Ettől függetlenül, aki a közterületet BÁRMELY OKBÓL beszennyezi, bemocskolja, az az általános szabályok szerint büntetendő.
Az állam pedig működtessen kielégítő hajléktalanellátást szállással, eü-ellátással, élelmezéssel, mert ezért (is) fizetem az adót.
komplikato 2013.11.11. 09:29:33
Pont ezért vérlázító a "hajléktalan törvény", mert ciánt vehet rá a kedves átlag polgár, hogy a kutyagumi termelőkre, utcai szemetelőkre, rossz helyen drága kocsival parkolókra NEM csap le a törvény teljes szigora. És megint eljutottunk az egyenlőek és egyenlőbbek problémához.
komplikato 2013.11.11. 09:30:26
De ez csak Budapest? Nem?
élhetetlen 2013.11.11. 10:32:56
Szakura 2013.11.11. 11:50:26
Jeney Barbara 2013.11.11. 14:34:27
Csucsu88 2014.02.20. 08:02:37