HTML

Rólunk

Az Egyenlítés Kollégiuma új nevet kapott Közösségi Értékek Műhelye (KÉM). A névváltoztatás oka elsősorban a jó átláthatóság, a feladatok és munkáink pontosabbá tétele, illetve küldetésünk és hitvallásunk tartalma is ezáltal megjelenhet. Továbbra is szeretettel várunk minden érdeklődőt programjainkra!

Lájkolj minket

Az élet peremén

2013.10.03. 17:44 Bíró Ágota

"Megbocsájtás van bennem, de felejteni nem tudok!"

Skrabski Fruzsina neve jelenleg nem tartozik a legismertebb magyar dokumentumfilmesek közé. Ez azonban valószínűleg hamarosan meg fog változni, hiszen munkáiban olyan témákat feszeget, amelyekhez a legtöbben ritkán nyúlnak.

2010-ben robbant be a köztudatba a Bűn és büntetlenség c. dokumentumfilmmel, amelyet Novák Tamással közösen készítettek. Már ez az alkotás is hatalmas visszhangot váltott ki, hiszen a filmben az alkotók Biszku Bélát, az 1956 utáni megtorlások egyik fő irányítóját, egykori belügyminisztert szembesítették a tetteivel.

Idén pedig elkészült az Elhallgatott gyalázat címet viselő dokumentumfilmje is, amely a II. világháború idején Magyarországra bevonuló szovjet katonák, magyar nők ellen elkövetett brutális és erőszakos tetteit igyekszik feltárni.

sddefault.jpg

Bár erről egészen 1990-ig nem lehetett beszélni, mára azonban már elfogadott tényként kezelik a történteket. Ezeknek az asszonyoknak, fiatal nőknek és lányoknak megaláztatásban, szégyenben kellett élniük, nem beszélve a nemi betegségekről és a terhesség-megszakításokról. A történészek az 1944-45-ben megerőszakoltak számát több százezer főre teszik. Az adatokat illetően biztosat nem lehet tudni, csak találgatni. A társadalom és a tudomány azonban még mindig keveset tud az akkor történtekről.

A dokumentumfilm értékét tovább növeli, hogy nem csak az erőszakot elszenvedőket igyekeztek megszólítani, hanem az egykori szovjet katonákat is. Továbbá azokat a személyeket is, akikről lehetett tudni, hogy ilyen erőszakból fogantak. És a legtöbb faluban ezt lehetett tudni... Ma is élnek olyan vádak, hogy egy erőszakot elszenvedett nő saját maga provokálja ki a bántalmazását. Bármilyen meglepő ez a vélemény is "helyt kapott" a dokumentumfilmben.

A megszólaltatottak között általános volt a vélemény, hogy megbocsájtani lehet, felejteni viszont sosem.

70593_elhallgatott_gyalazat.jpgSkrabski Fruzsina fő célja a filmmel, hogy „Legyen téma, lehessen beszélni róla, megnyugvást találni”. Továbbá azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, ahogy erre Horváth Attila történész, jogász is felhívja a figyelmet a filmben, hogy ezek a bűnök nem évülnek el, az orosz levéltárakban vannak is dokumentumok, viszont nagyon nehéz hozzájuk férni. Mindenesetre ezek alapján eljárásokat lehetne indítani.

Skrabski egy interjúban nyíltan elmondta, hogy számára az volt a legfontosabb, hogy „hogy semmiképpen se erőltessem a dolgot. Egyetlen érvem volt csupán: ha ők nem beszélnek a történeteikről, akkor már senki sem fog, és lassan az egészet elfelejtjük. Ez egy utolsó lehetőség, hogy a fiatalok is megtudják, mi történt a háború alatt és utána. Ha azt mondták, hogy nem, akkor nem. Általában visszautasítottak. De az elsődleges szempont mindvégig az maradt, hogy soha senkit ne kényszerítsek a szereplésre. Ehhez még akkor is tartottam magam, ha a döntés a film minőségének rovására ment.

Nagy hangsúlyt fektettünk mindeközben arra is, hogy a fiatalok, a huszonévesek is megnézzék a filmet. Nagyon fontos, hogy ha valaki a televízión odakapcsol, ne kapcsoljon tovább. Ehhez olyan fikciós jelenetekre volt szükség, amelyek látványosabbá teszik a filmet. Vigyáznunk kellett ugyanakkor, hogy a jó ízlés határán belül maradjunk. Az egyik megszólaltatott nő történetében például egy részeg szovjet katona tör rá az alvó családra, és rövid dulakodás után fejbe lövi az interjúalany nővérét, miközben a két kislány egymás kezét szorítja. Ez volt az egyik legszörnyűbb történet, aminél az eredeti koncepciót megváltoztatva visszavettünk a vizuális hatásokból a szereplő méltósága miatt.”

A dokumentumfilm előzetese itt látható:

A teljes dokumentumfilm pedig ma este tekinthető meg az M1-en, 23/40-kor.

A későbbiek folyamán, a mozikban is bemutatásra fog kerülni a dokumentumfilm.

http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/10/02/10/Elhallgatott_gyalazat__Aldozatok_es_szemtanuk_a_haborus.aspx

Forrás:

  • Bittner Levente: A nagymamának kellett dönteni: lányát vagy unokáját erőszakolják meg, 2013. szeptember 14.

http://mno.hu/belfold/a-nagymamanak-kellett-donteni-lanyat-vagy-unokajat-eroszakoljak-meg-1183938

  • Elhallgatott gyalázat: Nem merülhet feledésbe!, 2013. szeptember 24

http://mno.hu/grund/nem-merulhet-feledesbe-1185943?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201310

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: média kutatás erőszak nők filmajánló


A bejegyzés trackback címe:

https://egyenlites.blog.hu/api/trackback/id/tr495549413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása