Az első főiskolai diplomát szerző siket és vak diákról, Helen Kellerről szóló filmet ajánlanánk a figyelmetekbe. A történet azt a küzdelmet mutatja be, ahogy a kezeletlen kislányt igyekeztek megtanítani kommunikálni szüleivel.

Nagy szerepet kap benne Anne Sullivan, Keller oktatója, aki olykor a szülőkkel is harcolva küzdött a lány jövőjéért. Az oly sok fáradozás meghozta gyümölcsét, ma Helen Keller nemzetközileg ismert példaképpé vált. A kismadár a "forráspontot" mutatja be, mikor megcsillant a remény a családnak is.  A film Youtube-on elérhető, itt megnézhető.:

Az Szegedi Tudományegyetem JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti Tanszéke és az Egyenlítés Kollégium

tisztelettel meghívja

 Kovács Györgyi

megbízott igazgató, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Kelet-pesti régió

 „Adattárs-keresés” a könyvtárban  című előadására

 Helyszín: SZTE JGYPK Tanácsterem (Szeged, Boldogasszony sgt. 6.)

Időpont: 2013. május 14. 16:00

 Az előadáson a részvétel ingyenes.

Amikor az 1970-es években a homoszexualitás már nem számított betegségnek pszichiátriai szempontból, egyre inkább a homoszexuálisokkal kapcsolatos félelmek jelentek meg a világon, és fordult a kocka: már a homofóbia számított betegségnek. A Takács Judit szerkesztette tanulmánykötetben ezt a kifejezést a homoszexualitás kulturális leértékeléseként értelmezik.

A kötet szerzői foglalkoznak a jelenség fogalmi kereteivel, jogi hátterével, az egynemű párok gyermekvállalásának problémáival és a Magyarországon tapasztalható, homoszexuálisokkal kapcsolatos attitűdökkel is.

Az írók között szerepel pszichológus, szociológus, antropológus, jogász, történész és biológia tanár is, tehát a témát sok oldalról megközelítő anyaggal gazdagodhatunk, ha kezünkbe vesszük a művet.

Takács Judit: Homofóbia Magyarországon és Európában, Bp, L’Harmattan, 2011- http://mek.oszk.hu/10400/10446/10446.pdf

A könyvet ajánlja: Antós Judit Egyenlítés Kollégium

Izgalmas könyvet ajánlunk a társadalmi nemek irányt érdeklődőknek. Hadas Miklós szociológus Férfikutatások címmel írt szöveggyűjteménye átfogó képet ad a tudomány eddigi eredményeiről. Megvizsgálja például, hogy a maszkulinitás hogyan jelenik meg a filmekben,  a feminista életben és áttekinti a kapcsolódó szakirodalmat is.

A szöveggyűjtemény itt érhető el ingyenesen: http://ieas.unideb.hu/admin/file_4609.pdf

A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) Fehéren::Feketén – Felelősen a cigány-magyar együttélésről címmel szervezett fotópályázatot. A kiírásra társadalomábrázolás, szociofotó témakörben várták a pályamunkákat, melyek a címre reflektálva a Kárpát-medencében élő cigányság és magyarság mindennapjait mutatják be. Néhány publikus képet itt is láthattok, a többi a MAKÚSZ honlapján tekinthető meg.

Egy kép Molnár Zoltán Romák Erdélyben című sorozatából, amely III. díjat nyert
MTI Fotó: MAKÚSZ/Molnár Zoltán

MTI Fotó: MAKÚSZ/Molnár Zoltán

MTI Fotó: MAKÚSZ/Molnár Zoltán

Egy kép Hajdú D. András A fal, amit mi kerítésnek hívunk című sorozatából, amely II. díjat nyert
MTI Fotó: MAKÚSZ/Hajdú D. András

MTI Fotó: MAKÚSZ/Hajdú D. András

MTI Fotó: MAKÚSZ/Hajdú D. András

Egy kép Schild Tamás Szépcigánynak lenni című sorozatából, amely I. díjat nyert
MTI Fotó: MAKÚSZ/Schild Tamás

MTI Fotó: MAKÚSZ/Schild Tamás

MTI Fotó: MAKÚSZ/Schild Tamás

2008-2011 között Laki Ildikó az MTA TK Szociológiai Intézet munkatársa és az Egyenlítés Kollégium elnökének vezetésével fogyatékos témában kutatást folyt. A kutatás részeredményeit megtekinthetik a www.fogyat77.socio.mta.hu oldalon.

A budapesti Ludwig Múzeum 2013. március 22. és június 30. között mutatja be A meztelen férfi kiállítását, mely a férfi test ábrázolásásán keresztül vizsgálja a nem társadalmi szerepét, az identitásának alakulását és még más kérdéseket.

Míg a meztelen női test, a női akt a művészet elfogadott témája, a meztelen férfi test a klasszikus antik művészetet követően, jó időn át csaknem láthatatlan maradt, a ruhátlan férfi évszázadokon keresztül csupán mitológiai hősként, keresztény mártírként jelent meg. Vajon mi ennek a láthatatlanságnak az oka, és miért tárul fel a rejtett férfi test olykor mégis? A ruhátlan férfi test ábrázolásában nyomon követhető a férfi társadalmi szerepének változása, a férfi identitás alakulása, s mindez elválaszthatatlan a társadalomban végbement változásoktól, a hatalom működésétől. A kiállítás azt követi, hogyan alakult át a meztelen férfi test jelentése az utóbbi száz évben; hogyan viszonyulnak a férfi alkotók, bátran, de teli kétségekkel is, új életminták iránti kíváncsisággal, a saját meztelenségükhöz; és azt is, ahogyan a női alkotók meghódítottak egy olyan témát, amely sokáig tiltott volt számukra.

Halász Károly: Testépítő reneszánsz modorban, 2000. A művész jóvoltából

A kiállítás 1900 körül indul, a bécsi századforduló világából, amikor a férfi identitás első nagy válsága megváltoztatta azt, ahogyan a férfi aktra tekintünk. A modern művészek számára a lecsupaszított, meztelen férfi test a feltárulkozás, az önmegismerés, a megújulás hordozója lett. A kiállítás ettől a ponttól kezdődően követi végig a meztelen férfit a XX. és a XXI. század történetén keresztül, az identitás válságain és a szuverenitás szakaszain keresztül, a hagyományos férfi szerepmodellek megkérdőjelezését, az alternatívák keresését, a gyengeséggel és a sérülékenységgel történő szembenézést, a vággyal teli tekintetet és az erotikus pózt.


A linzi LENTOS Kunstmuseum kiállításán (2012. október 26. – 2013. február 17.) a fennállásnak 10. évfordulóját ünneplő múzeum gyűjteményének jelentős anyagán túl több mint 300, az Egyesült Államokból és Európából kölcsönözött műtárgy látható.

A budapesti Ludwig Múzeum 2013. március 22. és június 30. között mutatja be a kiállítás helyszínre adaptált változatát, hangsúlyt helyezve a téma közép- és kelet-európai régióbeli megjelenésére.
Egyenlítés Kollégium

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (SZTE ÁJTK) Nemzetközi és Regionális tanulmányok Intézete (NRTI) keretében működő EUROPE DIRECT Szeged európai uniós információs iroda „Kulturális identitás: a vallás szerepe Európában” címmel 2013. április 25-én konferenciát szervez. A rendezvény fő célja, hogy felkeltse azok érdeklődését, akiket foglalkoztat a vallások szerepe európai kontextusban. Vallási szempontból értékelni szükséges azt a sokszínűséget, amely a tagországokban élők identitását és együttélését - túl az európaiság hozzáadott értékén - erősíteni, meghatározni képes. Ezért is nagyon fontos az, hogy a mindennapokban jelen lévő kihívásokon keresztül mutassuk be a vallás mint vezérlő tényező szerepét az európai kulturális identitás meghatározásában és erősítésében. Helyszín: Szegedi Akadémiai Bizottság (6720 Szeged, Somogyi utca 7.)

Program:

9.30-10.00 Regisztráció

10.00-10.20 Megnyitó

10.20-10.40 Vallások szerepe a változó Európában

Előadó – Kiss-Rigó László, megyéspüspök, Szeged-Csanádi Egyházmegye

10.40-11.00 Vallások közötti párbeszéd Európában
Előadó – Rüdiger Noll, igazgató, Egyház és Társadalom Bizottság, Európai Egyházak Konferenciája (CEC)
A kép forrása:magyarkurir.hu

11.00-11.20 Vallásszabadság a Lisszaboni Szerződés tükrében

Előadó – Hölvényi György, államtitkár, Egyházi, Nemzetiségi és Civil

Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság

11.20-11.50 Vita, kérdések

12.00-13.00 Ebéd

13.00-13.40 A vallás szerepe az integrációban

Előadók:

Európai integráció – Sulyok Tamás, ügyvéd, osztrák tiszteletbeli konzul, meghívott előadó, Alkotmányjogi Tanszék, Állam- és Jogtudományi Kar,Szegedi Tudományegyetem

A fiatalság integrációja – Rebecca Catto, tudományos munkatárs, Társadalmi Kapcsolatok Központ, Coventry Egyetem

13.40-14.00 Vita, kérdések

14.00-14.20 Kávészünet

14.20-15.00 Vallás és társadalom: hatás-ellenhatás és társadalmi felelősségvállalás

Előadók:

Kelet- és Közép-Európa – Máté-Tóth András, tanszékvezető, Vallástudományi Tanszék, Bölcsészettudományi Kar, Szegedi

Tudományegyetem

Nyugat-Európa – Martin Ramstedt, tudományos főmunkatárs, Jog- és Vallástudományi Kutatócsoport, Max Planck Szociálantropológiai Intézet

15.00-15.20 Vita, kérdések

15.20-15.30 Zárszó

Kati Marton magyar származású író és újságíró Párizs- Szerelmeim története című legújabb könyve műfaját tekintve memoár. Visszaemlékezéseinek középpontjában Párizs áll, hiszen élete meghatározó eseményei ebben a városban érték.  A férje, Richard Holbrooke halálát követő életszakaszában is ide tér vissza, hogy ismét megtalálja az élet értelmét, kinyisson egy újabb ajtót, amin átlépve folytathatja útját a saját életében, önmagáért.

A művet egy személyes korrajznak tekinthetjük, amelyben a Magyarországról való menekülés, a szocialista berendezkedéstől való rettegés, a zsidó származásból fakadó sorskérdések mellett a sikeres rádió- és tévériporteri illetve újságírói, írói karrier, a széttöredezett család képei mind-mind megjelennek a változó világ történései közepette.

A magyar gyökerekkel bíró szerző a világ átalakulását nemcsak saját karrierje, hanem Peter Jennings újságíró majd később Richard Holbrooke diplomata oldalán is megtapasztalta. A könyvben felvázolt nemzetközi események a szerző magánéletének mindennapjait is befolyásolták, hiszen egyrészt ő maga is tudósított sok esetről, másrészt pedig mindkét említett férfi a kultúrák közötti konfliktusok enyhítésén fáradozott munkássága során.

A könyv már akkor is értékes lenne, hogyha csupán ennyit foglalna magába, azonban még többet nyújt az olvasó számára. Az érett, sokat tapasztalt nő visszatekint életére, és esetenként újraértelmezi a vele történteket. A jelenből visszanézve már tisztábban látja élete alakulását. Társa, Richard Holbrooke elvesztése arra ösztönzi, hogy felhagyjon amerikai életével, és ott éljen, ahol mindig igazi önmaga lehetett, Párizsban. Új szokásokat alakít ki, csakis önmagának akar megfelelni, keresi az új célokat, megtanul egy új életformát: emelt fővel viselni a veszteséget és minden nap érezni, hogy milyen szerencsés, amiért ilyen csodás élet adatott meg neki.

Kati Marton magyarul megjelent könyvei a Corvina gondozásában:

Kilenc magyar – aki világgá ment és megváltoztatta a világot (2008)

Titkos hatalom- avagy amikor az elnök felesége beleszól a történelembe (2009)

A nép ellenségei- Családom regénye (2010)

Halál Jeruzsálemben (2011)

Wallenberg- Stockholm 1912, Moszkva? 1947? (2012)

Szerző: Antós Judit Egyenlítés Kollégium