HTML

Rólunk

Az Egyenlítés Kollégiuma új nevet kapott Közösségi Értékek Műhelye (KÉM). A névváltoztatás oka elsősorban a jó átláthatóság, a feladatok és munkáink pontosabbá tétele, illetve küldetésünk és hitvallásunk tartalma is ezáltal megjelenhet. Továbbra is szeretettel várunk minden érdeklődőt programjainkra!

Lájkolj minket

Az élet peremén

2014.03.10. 23:41 Egyenlítés Kollégium

Miért fontos a bevándorlók médiareprezentációja?

Antós Judit tanulmánya a bevándorlók médiareprezentációja köréből.

Judit  kutatása és tanulmánya az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program- Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósul meg.

 

Bevezetés

Az elmúlt évtizedben a kisebbségek médiareprezentációját vizsgáló kutatások eredményei azt mutatják, hogy az etnikai csoportok médiában való megjelenítése nincs párhuzamban a társadalomban mért jelenlétükkel, tehát alulreprezentált és marginalizált helyzetben vannak.

Továbbá a nemzetiségi csoportok inkább tárgyai és nem alanyai a médiális kommunikációnak, jellemzésük általánosított tulajdonságokkal történik, egyedi személyiségekként nem jelennek meg, rossz (haszontalan) és jó (hasznos) külföldiek kategóriára vannak osztva[1], tehát a homogenizálás, címkézés és sztereotipizálás jelenségei is érvényes státuszukra.

Végül az etnikai dimenzióval összemosva leginkább a negatív esetek dominálják a híradásokat, úgy, hogy az etnikai szereplőket nem szólaltatják meg. Így azok negatív kontextusban jelennek meg.

A közelmúltban kibontakozó fontos trend továbbá, hogy etnikai kisebbségi csoportok saját médiát alakítanak maguknak, etno médiát hoznak létre a nyugat- atlanti civilizációs közegben.[2]

A fentfelsorolt három fő probléma egész Európában, illetve az amerikai kontinensen is jelen van. Az Európa szerte a média különböző ágenseit vizsgáló kutatások mind hasonló képet mutatnak mint az Amerikai Egyesült Államokban illetve Kanadában folytatott, a tartalomelemzés módszerével készült tanulmányok megállapításai.[3]

Arra a kérdésre, hogy miért ezek a problémák jelentkeznek, sokféle válasz és megközelítés van, a továbbiakban felsoroljuk a média szerepeire vonatkozó legfőbb elméletek megállapításait.

A média szerepei

A nemzetközi migrációs folyamatok az általános közbeszéd témakörei közé tartoznak napjainkban és az etnikai irányultságú tematikák aktualizálttá váltak, hiszen többen élnek hazájuktól távol, mint valaha.[4] A média napirendet alakító szerepének (agenda setting, McComb és Shaw 1972-ben írt erről The Agenda-Setting Function of Mass Media című munkájában)[5] okán az ott felvonultatott témákat vitatják az emberek és a médiumokban megjelenő tartalmak a közönség világról alkotott képét is befolyásolja[6]. Ezért nem csak úgy kell tekinteni a médiára, mint a valóságra való reakciók sorozatára, hanem mint szereplőre, amely a valóságot alakítja (Couldry 2000). A médiától való növekvő függés, amely a világról való információszerzést és a másokkal való kommunikációt is magába foglalja, igazolja és újratermeli a média szimbolikus erejét. [7]

A téma szempontjából releváns a média azon szerepének elemzése, mely szerint a társadalmi csoportok identifikációjára hatással van (például hogy miként teremti meg a „mi” és „ők” kategóriáit). A körülöttünk lévő észlelt világ dolgait úgy tudjuk a legkönnyebben értelmezni, hogyha azokat viszonyítjuk valamihez, tehát a másikkal való kapcsolatra alapozzuk döntésünket. A társadalmak stabilitásának és szimbolikus határainak fenntartásához szükséges a belső csoport „in-group” és külső csoport „out-group” megjelölése, mivel az ellentétpárokban való gondolkodás (Hall–du Gay 1996-os . Questions of Cultural Identity című; Mary Douglas 1978-as Cultural bias című munkájában írt erről)[8] meghatározó a koherens világkép kialakításában. A társadalmi interakciós folyamatok során az idegen, a betolakodó elutasításával a „mi” csoport védelme és a hatalommal járó pozíciók megtartása érdekében elhatárolódás történik az „ők” csoporttól.

A média a társadalmi hierarchia reprezentálásnak és politikai leképezésének eszköze, ezért a domináns csoportokat képviseli, és hozzájárul a sztereotípiák gyártásához (Lipmann 1922-ben állapította meg Public Opinion című munkájában)[9]. A sztereotipizálás lényege, hogy leegyszerűsítsék, természetivé tegyék a konfliktusokat és elérjék, hogy ellentétpárokban gondolkodjanak az emberek, végső soron célja a szimbolikus hatalom fenntartása (Said, Foucault, Gramsci). (a többség fogságában)

Az egyén saját és mások csoportjának észlelése során nem csak a szemtől szembeni kommunikációra, hanem ezen csoportok a tömegkommunikációban való megjelenítésére is hagyatkozik (Friedland és McLeod 1999-ben Community integration and mass media: A reconsideration című munkájában állapította meg)[10]. Ha egy csoport nem jelenik meg a médiában, egyszerűen kihagyják vagy trivializált helyzetben tüntetik fel, könnyebb azt hinni, hogy nem létezik, nem számít vagy csak akkor van jelentősége, hogyha megfelel annak a szerepnek, amit kialakítottak számára.[11] A média tartalmak interpretálása fontos szerepet játszik a csoport identitások kialakításában, sőt, az etnikai kisebbségek társadalmi integrációjában is kiemelkedő jelentőségű a média reprezentáció.[12]

 

Hova tovább?

A szakértők iránymutatásai a fentebb megállapított, a kisebbségi csoportok médiaábrázolásának problematikájára széles skálán mozognak. Érintik a civil szférát, a média szakemberek képzésének átalakítását, a média vezetők a témában való pozitív szerepvállalását szorgalmazzák, és javaslatokat tesznek az államigazgatás bevándorlásal kapcsolatos hírszolgáltatásainak változtatására is.

A kisebbségekhez való hozzáálláson változtatna, ha intenzívebb vita alakulna ki az integráció témájában. Számos civil kezdeményezés indult annak érdekében, hogy megismertessék a társadalmakat a hazájukban élő kisebbségi csoportok kultúrájával, ezáltal elősegítsék az integrációt.[13] És a kisebbségi csoportokat is be kell vonni a társadalmi vitákba, illetve lehetőséget biztosítani nekik a szerepvállalásban.

Megállapítható, hogy a sportolók, művészek és a celebek emelkednek ki az etnikai kisebbségek csoportjaiból a pozitív médiareprezentációt illetően[14]. Ezt kihasználván még gyakrabban kellene megjeleníteni a migránsok ezen csoportjait a médiában, hogy a pozitív példák beépüljenek a köztudatba. Ehhez társulnia kell a tudatosság növelésének az újságírói oktatásban[15], a politikai vitákban és a tudományos diskurzusokban is. Változtatni szükséges az etnikai kérdésekhez való hozzáálláson: nem a társadalmi problémák tárgyaként illetve forrásaként kellene kezelni a kisebbségeket, hanem ezen folyamatok résztvevőiként.[16] A média gyakoribb monitorozása és a média szakértők pozitív szerepet játszhatnak a kisebbségi kérdésekről szóló viták előidézésében, amely vitákba a kisebbségi csoportokat is bevonhatják, amellyel a kisebbségeknek jobban kedvező irányba terelnék a média mainstreaim irányát.[17] A kormányok migrációval kapcsolatos hírközléseinek nem csak a hisztériát keltő és bizonytalanságot ébresztő, hanem a pozitív híreket is közölniük kellene a kormányok hivatalos oldalain illetve sajtójában. Ezáltal jó hatást gyakorol a migráns a fogadó ország állampolgárai, segít az interakciók kialakulásában[18].

A kisebbségekkel kapcsolatos kutatások főbb megállapításainak összefoglalásaként megállapíthatjuk, hogy a világnépesség népvándorlásának újabb hullámában eddig soha nem tapasztalt tömegek élnek hazájuktól távol, amely komoly kihívások elé állítja a társadalmakat. Ezen oknál fogva számos kutatás zajlik ebben a témában, a helyzet orvoslására. Az elmúlt évtized a bevándorlók médiareprezentációját vizsgáló kutatásai jelentős eredményeket hoztak és megoldási javaslatokat is felsorakoztatnak a kirekesztés, homogenizáció, negatív diszkrimináció jelenségeinek enyhítésére. Ezen javaslatok megvalósítása bár rendkívül nehéz jelen gazdasági helyzetben, elengedhetelen a nemzetiségi alapú társadalmi konfliktusok enyhítése, a kisebbségi és többségi társadalom békés együttéléséhez.

 

 

Felhasznált irodalom:

  1. H. Atuel, V. Seyranian, W. D. Crano (2007) Media representations of majority and minority groups, In: European Journal of Social Psychology, 37, 561-572
  2. Bernáth Gábor, Messing Vera: Szélre Tolva, In: Médiakutató (2012 tavasz)
  3. V. M. Esses, S. Mediamu, A. S. Lawson (2013) Uncertanity, Threat, and the Role of Media in Dehumanization of Immigrants and Refugees, In: Journal of Social Issues, 69 (3) 518-536
  4. A. Gardikiotis, R. Martin, M. Hewstone (2004) The representation of majorities and minorities in the British Press: a content analytic approach, In: European Journal of Social Psychology, Vol. 34, 643-644
  5. Ligeti György: Kisebbségek és bevándorlók a médiában, In: Médiakutató (2007 ősz), elérhetőség: http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_03_osz/02_kisebbsegek_bevandorlok_media/, letöltés ideje: 2014. február 26. 16:34
  6. M. Mahtani, A. Mountz,(2002). Immigration to British Columbia: Media representation and public opinion. Metropolis Working Paper. elérhetőség: http://riim.metropolis.net/assets/uploads/files/wp/2002/WP02–15.pdf, megtekintés dátuma: 2014. február 27. 10:34
  7. G. Myria (2012) Introduction: gender, migration and the media. In:Ethnic and racial studies, 35 (5). 791-799
  8. Population Facts: The number of the international migrants reaches 232 million, 2013/2. http://esa.un.org/unmigration/documents/The_number_of_international_migrants.pdf, letöltés ideje: 2013. november 5. 16:15
  9. J. ter Wal (2004) European Day of Media Monitoring, Quantitative analysis of daily press TV contents in the 15 EUMember States,Online/More Colour in the Media
  10. G. Myria (2012) Introduction: gender, migration and the media. In:Ethnic and racial studies, 35 (5).
  11. Tóth Borbála: Kisebbségek a magyar médiában. Kampányok, projektek, programok az integrációért, Független Médiaközpont, Budapest, 2011
  12. J. Trebbe, P. Schienhagen (2011) Ethnic Minorities in Mass Media: How Migrants Perceive Their Representation in Swiss Public Television, In: Int. Migration & Integration 12, 412-413
  13. van Dijk, T. A. (2012) The role of the Press in the Reproduction of Racism, In: Michi Messer, Renee Schroeder, Ruth Wodak (Eds): Migrations: Interdisciplinarz Perspertives, Springer-Verlag Wien, 21
  14. Vicsek Lilla, Keszi Roland, Márkus Marcell: A menekültügy képe a magyarországi nyomtatott sajtóban 2005-ben és 2006-ban, In: Médiakutató (2008 ősz), elérhetőség:http://www.mediakutato.hu/cikk/2008_03_osz/09_menekultugy/, letöltés ideje: 2014. február 26. 17:00
  15. Vidra Zsuzsanna- Kriza Borbála: A többség fogságában- kisebbségek médiareprezentációja, In: Etnicitás Különbségteremtő Társadalom, Szerkesztette: Feischmidt Margit, Gondolat- MTA Kisebbségkutató Intézet, 2010, 391-405,
  16. Vidra Zsuzsanna- Vargha Lili: Kisebbségek és kisebbségi témák reprezentációja. Összehasonlító tartalomelemzés hat európai uniós tagállam írott sajtójában, In: Örkény Antal-Székelyi Mária(szerk): Az idegen Magyarország. Bevándorlók társadalmi integrációja. MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet- ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2010. 281-291.

 

[1]Joachim Trebbe, Philomen Schienhagen: Ethnic Minorities in Mass Media: How Migrants Perceive Their Representation in Swiss Public Television, In: Int. Migration & Integration (2011) 12: 413

[2]Joachim Trebbe, Philomen Schienhagen: Ethnic Minorities in Mass Media: How Migrants Perceive Their Representation in Swiss Public Television, In: Int. Migration & Integration (2011) 12: 413

[3] A 2004-ben végzett egy napos média monitorozás az EU 15 országaiban (Jessika ter Wal:European Day of Media Monitoring, Quantitative analysis of daily press TV contents in the 15 EU Member States, 2004,Online/More Colour in the Media) és a brit sajtótermékeken (Antonis Gardikiotis, Robin Martin, Miles Hewstone: The representation of majorities and minorities in the British Press: a content analytic approach, In: European Journal of Social Psychology, (2004)34, 643-644) illetve 2007-ben amerikai napilapokon (Hazel Atuel, Viviane Seyranian, William D. Crano: Media representations of majority and minority groups, In: European Journal of Social Psychology, 37, 561-572 (2007)) végzett tartalomelemzésen alapuló vizsgálatok, 2007-es közép-európai médiatartalmakat vizsgáló nemzetközi összehasonlítás (Ligeti György: Kisebbségek és bevándorlók a médiában, In: Médiakutató (2007 ősz), http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_03_osz/02_kisebbsegek_bevandorlok_media/), Magyarországon a Vicsek Lilla vezette menekültekkel foglalkozó cikkek tartalomelemzési vizsgálat eredményeit bemutató tanulmány (Vicsek Lilla, Keszi Roland, Márkus Marcell: A menekültügy képe a magyarországi nyomtatott sajtóban 2005-ben és 2006-ban, In: Médiakutató (2008 ősz), http://www.mediakutato.hu/cikk/2008_03_osz/09_menekultugy/), 2008-ban a kisebbségi témák reprezentációját vizsgáló nemzetközi kutatás (Vidra Zsuzsanna- Vargha Lili: Kisebbségek és kisebbségi témák reprezentációja. Összehasonlító tartalomelemzés hat európai uniós tagállam írott sajtójában, In: Örkény Antal-Székelyi Mária(szerk): Az idegen Magyarország. Bevándorlók társadalmi integrációja. MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet- ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2010. 289-291.), bevándorlókkal folytatott svájci fókuszcsoportos kutatás 2011-ben (Joachim Trebbe, Philomen Schienhagen: Ethnic Minorities in Mass Media: How Migrants Perceive Their Representation in Swiss Public Television, In: Int. Migration & Integration (2011) 12: 412-413), Tóth Borbála kisebbségek magyar médiareprezentációját összefoglaló tanulmánya (Tóth Borbála: Kisebbségek a magyar médiában. Kampányok, projektek, programok az integrációért, Független Médiaközpont, Budapest, 2011), a romák magyarországi médiaábrázolását vizsgáló tartalomelemzés (Bernáth Gábor, Messing Vera: Szélre Tolva, In: Médiakutató (2012 tavasz)), és 2013-ban a bevándorlók médiareprezentációja Kanadában (Victoria M. Esses, Stelian Mediamu, Andrea S. Lawson:Uncertanity, Threat, and the Role of Media in Dehumanization of Immigrants and Refugees, In: Journal of Social Issues (2013), 69 (3) 518-536) mind ezen eredményeket mutatják.

[4]232 millió nemzetközi migránsról számolt be az ENSZ 2013-as beszámolójában

[5]Vidra Zsuzsanna- Kriza Borbála: A többség fogságában- kisebbségek médiareprezentációja, In: Etnicitás Különbségteremtő Társadalom, Szerkesztette: Feischmidt Margit, Gondolat- MTA Kisebbségkutató Intézet, 2010, 392

[6]Vidra Zsuzsanna- Vargha Lili: Kisebbségek és kisebbségi témák reprezentációja. Összehasonlító tartalomelemzés hat európai uniós tagállam írott sajtójában, In: Örkény Antal-Székelyi Mária(szerk): Az idegen Magyarország. Bevándorlók társadalmi integrációja. MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet- ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2010, 281

[7]Georgiou, Myria :Introduction: gender, migration and the media. In:Ethnic and racial studies, (2012) 35 (5). 792.

[8]Vidra, Kriza 2010, 392

[9]Myria, 2012, 799

[10]Joachim Trebbe, Philomen Schienhagen: Ethnic Minorities in Mass Media: How Migrants Perceive Their Representation in Swiss Public Television, In: Int. Migration & Integration (2011) 12: 411

[11]Myria, 2012, 799

[12]Joachim Trebbe, Philomen Schienhagen: Ethnic Minorities in Mass Media: How Migrants Perceive Their Representation in Swiss Public Television, In: Int. Migration & Integration (2011) 12: 411-412

[13]Tóth Borbála: Kisebbségek a magyar médiában. Kampányok, projektek, programok az integrációért című tanulmánya foglalja össze a magyarországi kezdeményezéseket

[14]Jessika ter Wal:European Day of Media Monitoring, Quantitative analysis of daily press TV contents in the 15 EU Member States, 2004,Online/More Colour in the Media, 3-6

[15]van Dijk, T. A. The role of the Press in the Reproduction of Racism, In: Michi Messer, Renee Schroeder, Ruth Wodak (Eds): Migrations: Interdisciplinarz Perspertives, Springer-Verlag Wien, (2012) ,21

 

[16]Joachim Trebbe, Philomen Schienhagen: Ethnic Minorities in Mass Media: How Migrants Perceive Their Representation in Swiss Public Television, In: Int. Migration & Integration (2011) 12: 425

[17]Jessika ter Wal:European Day of Media Monitoring, Quantitative analysis of daily press TV contents in the 15 EU Member States, 2004,Online/More Colour in the Media, 6

[18]Victoria M. Esses, Stelian Mediamu, Andrea S. Lawson: Uncertanity, Threat, and the Role of Media in Dehumanization of Immigrants and Refugees, In: Journal of Social Issues (2013), 69 (3) 532., (Mahtani&Mountz 2002)

 

 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://egyenlites.blog.hu/api/trackback/id/tr305853468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.